 |
| Link |
Blog írója: Winnie Biersack
,,Éreztél már úgy, hogy az életed egy nagy hazugság? Hogy senki nem ért meg, és magadra maradtál? Igen, mindenki érzett így, beleértve engem is, de nem hagytam el magamat. Nem. Tudtam, hogy nem tehetem, mert muszáj, megvédjem a családomat, vagyis ami maradt belőle és muszáj volt egy célt találnom."
A kinézet nem nyerte el a tetszésem. Mozaikos a háttér, emellett nem is meg a fejléchez, de a fejléc se teszi szebbé abban a kicsi, inkább széles keretben. Inkább legyen az alja szaggatott, vagy keret nélküli. A legtöbb blogon ilyen van már.
Az első fejezetben voltak elírások, hibák, de leginkább a vesszők voltak rossz helyen.
De ahogy elindult az első fejezet, elhittem, hogy ez is egy olyan lány, mint a filmek többségében szereplő pompon lány.
Csakhogy szerintem hiányzott belőle az érzelmek leírása. Ha csak egy ismerősünket is veszítjük el, akkor is megérint, nemhogy a saját szüleinkké, akiket sose láthatunk többé. Ha úgy gondoltad nem fogta fel teljesen a főszereplő, akkor egy kis gondolkozást kellett volna beleírni a tagadásról.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése