 |
| Linkxx |
Blog címe: You've given me purpose
Író: Winnie Biersack
Kategória: Justin Bieber ff
Megírt részek száma: 2 rész
Fullszöveg:
Mildred Black, egy átlagos 17 éves amerikai lány. Tulajdonképpen, nem átlagos, vagy is az, attól függ, honnan nézzük. Az iskola üdvöskéje, a pompon csapat vezetője. Megvan neki minden, ami kell, hűséges barátnők, szerető család, és a focista fiú. Az élete tökéletes. De ez a tökéletesség eltűnik. Új városba kerül, mégpedig egy sztárhoz. Vajon képes lesz felállni , és újrakezdeni az életét? Megtalálja majd a saját célját?
Fullszöveg:
Mildred Black, egy átlagos 17 éves amerikai lány. Tulajdonképpen, nem átlagos, vagy is az, attól függ, honnan nézzük. Az iskola üdvöskéje, a pompon csapat vezetője. Megvan neki minden, ami kell, hűséges barátnők, szerető család, és a focista fiú. Az élete tökéletes. De ez a tökéletesség eltűnik. Új városba kerül, mégpedig egy sztárhoz. Vajon képes lesz felállni , és újrakezdeni az életét? Megtalálja majd a saját célját?
Részlet az első részből:
- Mildred - adott egy puszit a homlokomra – Hogy vagy?- kérdően nézett rám .
Az arca megterhelt volt, szemei pedig vérmesek voltak. Látszott rajta, hogy alig aludt valami az elmúlt éjszaka.
- Rosszul- feleltem őszintén, mert tényleg úgy éreztem – Lar hogy van? – néztem rá könnyes szemekkel.
- Jól van. Eltört a jobb karja. Más baja nincs- mosolyodott el én pedig teljesen megnyugodtam. Csak egy törött kar. Az semmi. Pár hét alatt beforr. Nincs maradandó károsodás.
- Találkozni akarok vele. - ültem fel mire Austin lenyomott és dühösen nézett rám – Most!- ordítottam az arcába
Részlet a 2. részből:
- Jó napot Mr. Blake! –fogtam kezet az ügyvéddel és beinvitáltam a házunkba. - Ő itt a hugom – mutattam rá aki csak morgott valamit a szája alatt. – Laureen! – néztem rá mérgesen, de az ügyvéd csak legyintett egyet
- Tinédzser- mosolygott majd a nappali felé vettük az irányt.
- Szóval – köszörülte meg a torkát – Mivel még egyikőtök sem múlt el 18, ezért apátok a végrendeletbe kijelölt egy gyámot.
- De nekünk nincsenek rokonaink - ráztam fejem.
Az arca megterhelt volt, szemei pedig vérmesek voltak. Látszott rajta, hogy alig aludt valami az elmúlt éjszaka.
- Rosszul- feleltem őszintén, mert tényleg úgy éreztem – Lar hogy van? – néztem rá könnyes szemekkel.
- Jól van. Eltört a jobb karja. Más baja nincs- mosolyodott el én pedig teljesen megnyugodtam. Csak egy törött kar. Az semmi. Pár hét alatt beforr. Nincs maradandó károsodás.
- Találkozni akarok vele. - ültem fel mire Austin lenyomott és dühösen nézett rám – Most!- ordítottam az arcába
Részlet a 2. részből:
- Jó napot Mr. Blake! –fogtam kezet az ügyvéddel és beinvitáltam a házunkba. - Ő itt a hugom – mutattam rá aki csak morgott valamit a szája alatt. – Laureen! – néztem rá mérgesen, de az ügyvéd csak legyintett egyet
- Tinédzser- mosolygott majd a nappali felé vettük az irányt.
- Szóval – köszörülte meg a torkát – Mivel még egyikőtök sem múlt el 18, ezért apátok a végrendeletbe kijelölt egy gyámot.
- De nekünk nincsenek rokonaink - ráztam fejem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése